A Medgyaszay Ház kedvelt gyermek és felnőtt programok, koncertek és különböző rendezvények színhelye.
Helyszínt biztosít civil szervezetek működéséhez, gyermek és ifjúsági csoportok, iskolák ünnepi rendezvényeinek lebonyolításához. Szakmai továbbképzések, szabadegyetemi előadások, színhelyeként is kiválóan alkalmas. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata itt rendezi ünnepi rendezvényeit.
Az épület 1927-ben készült el Medgyaszay István építész, szakíró tervei alapján. Az épület eredetileg városi színházként és moziként funkcionált, Budapest után ez volt a második közösségi intézmény, ahol hangosfilmeket vetítettek. Az 1970-es évek elején belső tereit átalakították, majd 2006-ban Zalaváry Lajos Kossuth-díjas építőművész tervei alapján újították fel.
A kulturális és szórakoztató épület jelenleg tervezője nevét viseli, ezzel tisztelegve annak munkássága előtt. Medgyaszay Istán építész és szakíró főként a népi, ezen belül az erdélyi építészet elemeit használta fel, de hatott rá a Távol-Kelet építészete is és előfutára volt az organikus építészetnek is. A Nagykanizsa szívében található építmény azonban kifejezetten magyaros építészei stílusjegyeket visel magán.
Az épület középrésze téglalap alapú, ehhez csatlakozik a bejárati oldalán egy alacsonyabb gerincmagasságú, úgynevezett csonkakontyolt keresztszárny. A két szárny összemetsződésében található a huszártorony. A középrész egyik felén helyezkedik el a magasabb tetőgerincű, kontyolt nyeregtetős tér, azaz a színpadtér. Ehhez két oldalszárny és további mellékterek csatlakoznak.
A színpadtér tömbjének rövidebb homlokzataihoz szintén kisebb, kontytetős épületrészek kapcsolódnak. Ugyanezen tömbnek elülső sarkainál nyolcszögletű kémények emelkednek. Az egyes épületrészek egymásra halmozódó tömegeinek összhatása falusi utcarészletet juttathat a járókelők eszébe.
Az épület impozáns jellegét a freskói adják: A Bánk Bán, a Falu rossza és a János Vitéz című darabok egy-egy jelenetét ábrázolják a főhomlokzat és az előcsarnokok sgrafitói, melyeket Raksányi Dezső festőművész tervei alapján Beszédes Ottó budapesti festőművész készített.
Moziként az 1990-es évekig működött, jelenleg többek között kiállításoknak, színházi előadásoknak, koncerteknek ad teret. Érdekesség, hogy korábban az épület közelében állt a Krajcáros mozi is, amit aztán az 1990-es években lebontottak.